|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
| észrevételeim vannak | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Intézménymutató: Kozoktatasi es Mûvelõdesi Miniszterium (Magyarorszag) 2003. október 14.Magyar Bálint oktatásügyi miniszter erdélyi körútját okt. 13-án a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban tett látogatásával zárta. A miniszter megkérdezte, hogy mire lenne szüksége az iskolának. Az iskolában elegendő számítógép található, viszont hiányoznak a magyar nyelvű oktatóprogramok, hangzott a válasz. A vendég elmondta, hogy a magyarországi szakminisztérium az ottani oktatást on line-on elérhető anyagokkal szeretné a jövőben hatékonyabbá tenni, ezeket a programokat reményeik szerint a határon túli iskolák is felhasználhatnák. A digitális tananyag fejlesztésére egymilliárd forintot fordítanak. Kónya László főtanfelügyelő-helyettes megemlítette azt a helyi problémát is, hogy a vidéki diákok elszállásolása a megyeszékhelyen sok esetben nem megoldott, több bennlakásra lenne szükség, ehhez kért támogatást. Magyar Bálint rámutatott, hogy a magyarországi minisztérium határon túli programjában évente egy kollégium átadása szerepel, ám azok a régiók elsőbbséget élveznek, ahol a magyarság már csak szórványban él. Magyar Bálint egy számítógépet ajándékozott az iskolának.. /Tegnap Szatmárnémetiben járt a magyar oktatásügyi miniszter. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 14./2003. december 6.Kevesebb dolgozattal, de több szekcióüléssel zajlik a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) által szervezett VI. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia (ETDK). A dec. 5-6-án rendezett konferencián idén először román anyanyelvű hallgatók is beneveztek, akik egyes idegen nyelv szekciókon meghaladták a magyar diákok számát. Változásra számítanak, mert eddig a román szaktárca nem támogatta a rendezvényt. Az alapszabályzat szerint a KMDSZ-nek ezentúl a Babes-Bolyai Tudományegyetem, a Határon Túli Magyarok Hivatala, az Illyés Közalapítvány, az Iskola Alapítvány, a magyar oktatási minisztérium, a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Magyar Diákszövetség, a magyar Országos Tudományos Diákköri Tanács, valamint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) lesznek a partnerintézményei. Legtöbben a biológia és néprajz szekción vesznek részt, ezzel szemben az olyan hagyományos szakokon, mint például a matematika, állatorvosi vagy német nyelv és irodalom, a legalacsonyabb részvételt jegyezték. /Borbély Tamás: Rajtolt az Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./2004. szeptember 10.Szept. 9-én kezdődött Szatmárnémetiben a háromnapos Regionális oktatási konferencia, a Szatmár Megyei Tanfelügyelőség a Magyar Reformátusok Világszövetsége és az Oktatási és Kutatási Minisztérium szervezésében, amelynek előterében a Kárpát–medencei közös magyar anyanyelvű oktatás alaptantervének kidolgozása állt. Gál Gyöngyi magyar szakos tanfelügyelő elmondta: a rendezvény célja, hogy az anyaországi, a vajdasági, a felvidéki és a kárpátaljai magyar nyelven tanuló gyerekek ugyanúgy megismerjék majd iskolai éveik során Páskándi Gézát – és sok más erdélyi költőt és irodalmárt –, mint az itteniek, és ugyanígy a romániai magyar oktatásban helyet kapjon más térségek magyar irodalomtörténete is. Berki Anna, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztályának vezetője üdvözölte a megjelenteket, majd Bálint–Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke tartott előadást a HTMH munkájáról és a határon túli magyarságot segítő alapítványok helyzetéről. Takaró Mihály, a magyarországi Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont munkatársa és egyben az MRVSZ főtitkára "Magyar–magyar szellemi kézfogás" címmel a Kárpát–medencei kerettanterv aktualitásáról tartott előadást, míg dr. Murvai László a magyar irodalom közoktatásban betöltött helyéről beszélt. Szakmai előadásokkal folytatódik a konferencia. /Simon Levente: Regionális oktatási konferencia Szatmárnémetiben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 10./2006. június 3.Gyurcsány Ferenc Molnár Lajost egészségügyi miniszternek, Gráf Józsefet földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek, Kóka Jánost a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium élére, Szekeres Imrét a Honvédelmi Minisztérium, Petrétei Józsefet az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, Persányi Miklóst a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Göncz Kingát a Külügyminisztérium, Hiller Istvánt az Oktatási és Kulturális Minisztérium, Lamperth Mónikát az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, Veres Jánost a Pénzügyminisztérium és Kiss Pétert a Szociális és Munkaügyi Minisztérium vezetőjének jelöli. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterjelölt Szilvásy György – jelentette be a kijelölt miniszterelnök június 1-jén. Kiss Péter lesz a miniszterelnök politikai helyettese, és a Szilvásy György vezette Miniszterelnöki Hivatal egyben ellátja a miniszterelnök kabinetjének feladatait is. /Gyurcsány bemutatta a miniszterjelölteket. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 3./ Répássy Róbert, a Fidesz frakcióigazgatója úgy fogalmazott: ,,Úgy látszik, hogy Gyurcsány Ferencre nagyon mély benyomást tett Vlagyimir Putyin magyarországi látogatása, mert (...) az a kormánystruktúra, ami kezd kialakulni, elnöki vagy inkább félelnöki rendszerre hasonlít”. Formalitássá üresedett a miniszteri poszt, azok az új testületek viszont, amelyekben a tényleges döntések születnek, nem tartoznak a parlament ellenőrzése alá. A kormánynévsorra utalva Répássy Róbert úgy fogalmazott: ,,az MSZP nem képes megújulni. Reformkormányt ígértek, ehhez képest ugyanazok kormányoznak tovább, akik miatt most nagy a baj, akik miatt megszorításokra készül Gyurcsány Ferenc.” /Ugyanazok kormányoznak, akik miatt nagy a baj (Gyurcsány bemutatta a miniszterjelölteket). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./2006. július 4.A nemzetpolitika koordinálása és a külügyminisztériummal való kapcsolattartás a jövőben a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) új, összevont intézményének, a Külkapcsolatokért és Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárságnak a feladata lesz. Ennek keretébe tagozódott bele július elsejével a Határon túli Magyarok Hivatala is – jelentette be sajtótájékoztatóján az új szervezeti egység vezetője, Gémesi Ferenc. A változás nem öncélú, hanem nagyon is koncepcionális. A határon túli ügyek jelentős része például visszakerül a szaktárcákhoz, főleg a Kulturális és Oktatási Minisztériumhoz. Az egyik cél a határokon túliaknak juttatott támogatások hatékonyabb felhasználása, annak elérése, hogy a pénzek jelentős része ne az elosztó szervezetek fenntartására menjen el, továbbá az, hogy a beáramló uniós támogatásokból juttatni lehessen nemzetpolitikai célokra is. Ennek kapcsán el kell dönteni, milyen legyen a „közalapítványok utáni világ” – ezeket ugyanis megszüntetik. Alapvető törekvés, hogy a támogatásokat elosztó intézmények a politikától függetlenek legyenek. „Távol akarjuk magunkat tartani ettől a területtől” – mondta Gémesi, hozzátéve, hogy az idei évre korábban betervezett támogatásokat rendben kifizetik. A tájékoztatón jelen volt Törzsök Erika is, aki az új intézmény elméleti-koncepcionális irányelveinek meghatározásában működik majd közre. Ő a nemzetpolitikai támogatások gyakorlatiasabbá tételéről beszélt, például annak szükségletéről, hogy a határokon vissza kellene állítani az utak és vasutak 1919-ben megszakadt folyamatosságát. Néha csak néhány száz méteres helyreállító munka szükséges ahhoz, hogy a határt átlépőknek ne kelljen több tucat kilométeres kitérőket tenniük – mutatott rá a szakpolitikus-asszony. A Népszava megkérdezte Gémesi Ferencet, nem tart-e attól, hogy Romániában – amint teljes jogú tagként felveszik az Unióba – ismét elszabadul a magyar-ellenes nacionalizmus, ahogy azt a nemzetiségi törvény szenátusbeli kudarca is előre jelzete. Az új MeH-államtitkár szerint ilyen veszély van, bár – mint emlékeztetett: az EU-nak amúgy sincs olyan egységes, a nemzeti kisebbségek kollektív jogait érintő koncepciója, amely irányadó lehetne a kisebbségvédelemben. /Kepecs Ferenc: Új államtitkárság a MeH-ben. = Népszava, júl. 4./2006. július 8.A határon túli magyar pedagógusokat a kedvezménytörvény alapján megillető szakirodalom-vásárlási keret kimerült. Ezért a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium a kedvezmény teljesítését 2006. július 11-i hatállyal ideiglenesen felfüggeszti. Amint lesz forrásuk, a kedvezmény igénybevételét ismét lehetővé teszik, olvasható a minisztérium közleményében. /Közlemény. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 8./2006. augusztus 30.Tizenegyedik alkalommal tartották meg a szlovéniai Alsólendván, augusztus 24–27. között, a Kárpát-medencei Magyar Művelődési Napokat. A rendezvénysorozatot immár harmadik alkalommal szervezték Magyarországon kívül, régen a Magyar Kultúra Alapítvány égisze alatt Budapesten a Várban, a Szentháromság tér adott otthont e rangos fesztivál jellegű programsorozatnak. Felvidék (Révkomárom, 2004), Vajdaság (Zenta, 2005) után az idén a muravidéki Alsólendva várta a magyar határon kívülről érkezett kulturális csoportokat. Erdély, Felvidék, Vajdaság, Kárpátalja, Burgenland, Muravidék és a horvátországi magyar közösség közművelődési ernyőszervezetei vettek részt a program összeállításában. A rendezvény házigazdája a helybéli Magyar Művelődési Intézet volt. Erdély részéről az EMKE volt a társszervező. A rendezvénysorozat keretében a különböző régiókból érkezett művelődési csoportok színházi produkciókkal, zenés irodalmi összeállításokkal, film- és könyvbemutatókkal, népdalok és népi táncok előadásával szórakoztatták a helybéli magyar közönséget. Nagy sikerrel szerepelt a Zurboló néptáncokkal. Hamar a közönség kedvence lett Érsek Csaba Sándor gyimesi és moldvai csángó népdalaival. Megrendezték az Eszmecsere a határon túli magyar kultúráról című tanácskozást, ahol nemcsak a különböző régiók ernyőszervezeteinek a képviselői vettek részt, de a magyarországi új és leköszönő, határon túli ügyekkel foglalkozó, intézmények képviseletei is jelen voltak, mint az Oktatási és Művelődési Minisztérium, az Illyés Közalapítvány, a Határon Túli Magyarok Hivatala, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága – Anyanyelvi Konferencia. A rendezvény közös záródokumentum elfogadásával ért véget, amelyet a különböző magyarországi és határon túli régiók intézményeihez fognak eljuttatni a szervezők. /Dáné Tibor Kálmán: Kárpát-medencei Magyar Művelődési Napok Alsólendván. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./ Az elfogadott állásfoglalás: Zárónyilatkozat 1. Ismételten bebizonyosodott, hogy a magyar kultúra egy és oszthatatlan, tekintet nélkül arra, hogy milyen földrajzi-államigazgatási keretek között nyilvánul meg. Ezért rendkívül fontos, hogy Magyarország döntéshozó testületei ennek értelmében döntsenek stratégiai, szervezeti és anyagi kérdésekről. 2. Az illetékes magyar állami szervek a szomszédos államokkal történő bilaterális kapcsolatok keretében fordítsanak külön figyelmet az adott országban élő magyar közösség nemzeti és kulturális jogainak tényleges megvalósulására. 3. A Magyarország határain túl élő magyar közösségek kulturális tevékenységük keretében érvényesíteni kívánják a szakmaiság, a tevékenységek szervezésénél a fontossági sorrend betartásának és a helyi sajátosságok érvényesítésének az elvét. E tekintetben előrelépést kizárólag a magyarországi állami szervekkel és a szakintézményekkel karöltve lehet elérni. 4. Az illetékes magyarországi állami szervek a határon túli magyar kultúra támogatása során legyenek tekintettel a helyi sajátosságokra, amelynek feltétele a régiókban tevékenykedő legitim kulturális szakemberek és képviselők álláspontjának ismerete és figyelembe vétele. Minél rövidebb időn belül el kellene jutni a szubszidiaritás elvének lehető legteljesebb megvalósításához. 5. Létfontosságú követelmény, hogy a határon túli magyar kultúra támogatási kerete ne szűküljön, mi több, reális és stratégiailag indokolt program szerint szükségszerű annak fokozatos növelése. A jövőbeni támogatáspolitika szempontjából nagyon fontos az egyre jobban hozzáférhető európai keretek igénybevétele. Másrészt úgyszintén fontos, hogy a határon túli magyar kultúra segítése, támogatása jól szervezett és szakszerűen működő magyarországi intézmények, alapítványok révén valósuljon meg. 6. Az adott helyzetben rendkívül fontos, hogy a jelenleg legveszélyeztetettebb határon túli magyar közösségek (Vajdaság, Kárpátalja) az illetékes magyar állami szervek és szakintézmények megkülönböztetett figyelmét és támogatását élvezzék. Alsólendva, 2006. augusztus 27. Csemadok – Görföl Jenő, főtitkár; Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület – Dáné Tibor Kálmán, ügyvezető elnök; Horvátországi Magyarok Szövetsége – Csörgits József; Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége – Dupka György, elnök; Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, Alsólendva – Göncz László, igazgató; Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség – Dudás Károly, elnök. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./2006. szeptember 4.– Az európai uniós csatlakozást követően teljesen más megvilágításban jelentkezik majd az elvándorlás és az otthonmaradás kérdése – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök szeptember 2-án a Félixfürdőn tartott V. MIÉRT Akadémián. Amennyiben az ideiglenes nyugat-európai vagy magyarországi tartózkodás akadálymentesebbé válik, a végleges elvándorlásra való késztetés sokak számára megszűnik – mondta. A politikus a Demográfia, statisztika tükrében a romániai magyar ifjúság című rendezvényen vett részt. Előadást tartott többek között Markó Attila, a Kisebbségi Hivatal képviseletében, Arató Gergely, magyar oktatásügyi államtitkár, Antal Árpád parlamenti képviselő, Veres Valér, a Kolozsvári Egyetemi Intézet igazgatója, Kiss Tamás, az RMDSZ ügyvezető elnöksége keretén belül működő demográfiai munkacsoport vezetője, valamint Csata Zsombor, a Babes–Bolyai Tudományegyetem szociológia tanszékéről. Az előadók a demográfiai mutatóknak politikai döntések általi befolyásolásáról, a romániai magyar fiatalság jövőképéről beszéltek. Antal Árpád figyelmeztetett: évente körülbelül 17 ezer magyar ember vándorol el Erdélyből, mely számarány egy Kovászna nagyságú városnak felel meg. Úgy vélekedett: a Magyarországra történő kivándorlást nagy mértékben az anyaországi politikusok is gerjesztik, akik néha beismerik, hogy Magyarország népességcsökkenését az anyaországon kívül élő magyarság áttelepedésével szeretnék pótolni. /Kiss Olivér: Markó: az EU-tagság megállíthatja az elvándorlást. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./ „Nem valakik ellen, hanem valamiért” kívánnak felszólalni azok a reformot sürgető fiatal RMDSZ-es politikusok, akik az elmúlt hétvégén a Félixfürdőn megrendezett V. Miért Akadémián első alkalommal mutatkoztak be a sajtó képviselői előtt. Mindannyian az RMDSZ szerkezetének átalakítását szorgalmazzák. Nagy Zsolt miniszter a változás igényét hangsúlyozta. A beszélgetésen felmerültek a Bukarestben dolgozó, illetve a vidéken és a Miért-ben tevékenykedő fiatal RMDSZ-es politikusok közötti esetleges nézetkülönbségek is. – Ez egy hamis ellentét, szögezte le Kelemen Hunor képviselő. A képviselő elhárította Kovács Péternek azt a kérdését: mi legyen a Frunda György által „megálmodott” RMDSZ-ellenzékkel? „Mi Frunda álmaival nem foglalkozunk” – mondta Kelemen Hunor. Jakab István, a kormányátszervezési okokból távozásra kényszerülő pénzügyi államtitkár átláthatatlannak nevezte a döntéshozatalt az RMDSZ-ben. „A döntések valahol fenn, a csúcsvezetésben születnek. Azt kellene elérnünk, hogy sokkal többen tudjanak beleszólni a dolgok menetébe. Nem természetes az sem, hogy az RMDSZ-es politikusok addig nem mondhatnak véleményt egy adott témában a sajtónak, amíg egy valaki nem nyilvánít véleményt a témáról” – mondta az exállamtitkár. A pártjelleg kialakítására vonatkozó javaslatokkal kapcsolatban Markó Béla elmondta, a szervezeten belüli fegyelem, illetve a felelősségre vonhatóság növelésére van szükség, ugyanakkor továbbra is meg kell őrizni az RMDSZ szövetség-jellegét. /Cseke Péter Tamás: Bemutatkoztak a „bukaresti csávók”. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./ – Kinyílt a bicska a zsebemben – mondta Antal Árpád RMDSZ-es képviselő, Demszky Gábor Budapest főpolgármesterének augusztus 20-án mondott beszédére utalva, melyben Demszky Magyarországra hívta dolgozni a határon túli magyarságot. Antal Árpád szerint a migráció megállításáért az autonómia is sokat tehet. Arató Gergely /Budapest/, az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára az anyaországi vezetés dilemmáját vázolta előadásában: a magyar kormány határon túli politikáját kettős irányultság jellemzi. Egyfelől kötelességének tartja, hogy otthont biztosítson azoknak, akik nem érzik jól magukat a szülőföldjükön, másrészt viszont az is célja, hogy a határon túli magyarság szülőföldjén találja meg a boldogulását. Veres Valér kifejtette, a romániai magyarság népességcsökkenése évi tíz-tizenötezer fő, ami egyes számítások szerint még nőhet is. Az elöregedésnek köszönhetően a népességfogyás aránya azokban a megyékben magasabb, ahol a magyarság aránya kisebb. A magyarok körében akár húsz százalékkal is magasabb az idősek aránya az országos átlaghoz képest, míg a fiatalok aránya közel ugyanennyivel kevesebb, mutatott rá Veres Valér. Mint elmondta, a magyarság teljes termékenységi arányszáma a Székelyföldön és a Partiumban a legnagyobb, a születések aránya általában a vidéki településeken magasabb. Ahol kisebb a magyarok aránya, nem csupán az elöregedés és az elvándorlás miatt csökkenhet a létszám: azon megyékben, ahol a magyarok aránya tíz százalék alatti, szinte minden harmadik gyermeket románként anyakönyveznek. A szociológus szerint a romániai magyarság lélekszáma 2025-re mintegy 1,2 millió, 2050-re pedig megközelítőleg 990 ezer lesz. Kiss Tamás, az RMDSZ ügyvezető elnöksége demográfiai munkacsoportjának tagja szerint a jelenlegi becslések szerint a romániai magyarság lélekszáma 1 350 000 körülire tehető. Csata Zsombor elmondta: a népességfogyás ellenére a magyarul tanuló diákok száma nőtt, többek között annak köszönhetően, hogy hozzáférhetővé vált a magyar nyelvű szakoktatás. /Balogh Levente: Antal „bicskanyitogatása” Demszky miatt. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./2006. október 9.Új intézménnyel gyarapodott az erdélyi magyar anyanyelvi oktatási hálózat a Mezőségen. A Téka Alapítvány által fenntartott Téka Művelődési Központ, a Mezőségi Téka Szórványkollégium és a Mezőségi Néprajzi Múzeum intézményként, Téka Művelődési és Oktatási Központ néven működik tovább Szamosújváron – jelentették be október 7-én, a szórványkollégium új épületének ünnepélyes átadásakor. Balázs Bécsi Attila, a Téka Alapítvány elnöke elmondta: 2004-ben fogtak hozzá az új épület létesítéséhez. Az elnök köszönetet mondott az Apáczai Közalapítványnak, a magyar Oktatási és Kulturális Minisztériumnak, a Communitas Alapítványnak és az Illyés Közalapítványnak a támogatásért. Stark Ferenc, az Apáczai Közalapítvány kuratóriumának elnöke kifejtette: ez az új szórványkollégium a magyar–magyar szolidaritás bizonyítéka. – Az ezredforduló óta ez a 35. kollégium, amely az Apáczai Közalapítvány támogatásával épült – közölte Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány irodaigazgatója. – Tanúként vagyok jelen – mondta ünnepi beszédét dr. Kötő József EMKE-elnök. – 1997 januárjában dideregve vágtuk el az akkori kis házikó első avatószalagját. A jelenlévők megtekinthették a célszerűen berendezett 17 szobát. Külön helyiségben tartják majd a néptáncoktatást, és egy konferenciatermet is kialakítottak. A kollégiumavató után került sor az Égtájak Fesztiválra, amelyet a sepsiszentgyörgyi Gyűszűvirág régizene-együttes nyitott meg, majd a helybeli Kaláka Néptáncegyüttes szerepelt a színpadon. Fellépett még a kárpátaljai 2. Számú Általános Iskola és Zeneiskola kórusa, a felvidéki Nádas Néptáncegyüttes Farnadról, a vajdasági Tisza néptáncegyüttes Péterrévéről, a balánbányai Ördögborda Néptáncegyüttes, a kolozsvári Szarkaláb, a Bogáncs és a Kisbogáncs néptáncegyüttesek és a füleki Apropó Kisszínpad. /Nagy-Hintós Diana: Megnyílt a Téka Művelődési és Oktatási Központ Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./2006. október 10.Újabb diplomáciai offenzívát indított a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB), hogy felhívja a nemzetközi közvélemény figyelmét a romániai oktatásban tapasztalható magyarellenes diszkriminációra. Hantz Péter, a BKB alelnöke nemrég Hágában tárgyalt Rolf Ekeussal, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kisebbségi főbiztosával, illetve dokumentumokat adott át a holland képviselőknek az oktatás helyzetéről. A BKB vezetői az elmúlt napokban a magyar Külügyminisztérium, valamint az Oktatási és Kulturális Minisztérium figyelmét is felhívták a Romániában tapasztalható jogsértésekre. /Újabb BKB-akció a diszkrimináció ellen. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./2006. október 11.Október 7-én ünnepélyesen átadták a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem bentlakását, Az egyik fő támogató, az Apáczai Alapítvány kuratóriumi elnöke, Stark Ferenc is jelen volt. Dr. Béres András, az egyetem rektora köszöntötte a jelenlévőket és köszönetet mondott az Apáczai Alapítványnak mint fő támogatónak, valamint az Illyés és a Szülőföld alapítványoknak a segítségért. Arató Gergely, a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára hangsúlyozta, a legfontosabb az összefogás, van benne alapítványi pénz, román állami pénz és az egyetem saját alapjai. Stark Ferenc elmondta, a Prospero Alapítvány sikeres pályázatokat nyújtott be a kuratóriumhoz, így az Apáczai Alapítvány 46 millió forintot biztosított épületvásárlásra és építkezésre, további 21 millió forintot pedig az épület felszerelésére. Nyolc-kilenc évvel ezelőtt dr. Béres András megalapította a Prospero Alapítványt, emlékeztetett az alapítvány elnöke, Kovács Levente. A bentlakás 27 diáknak biztosít szálláshelyet. A továbbiakban minden szobát számítógéppel, televízióval és internet-hozzáféréssel is ellátnak. /Menyhárt Borbála: Átadták a Színművészeti Egyetem kollégiumát. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./2006. november 7.A magyar kormány új koncepciójának alapvetése az, hogy az elmúlt 15 év határon túli politikáján változtatni kell. Nem alkalmazza azokat az eddigi elveket, amelyekben a különböző felek között egyetértés volt, mint például az autonómiatörekvések támogatását, vagy a nemzetközi kisebbségvédelmi gyakorlatra való hivatkozást. Az identitás megőrzésének támogatásánál anélkül kap nagyobb hangsúlyt a gazdasági gyarapodás hátterének biztosítása, hogy ennek anyagi és intézményi feltételeit megteremtené a kormány. A koncepció a közigazgatási és támogatási rendszer teljes átalakítását helyezi kilátásba, de ennek következményeire vonatkozóan semmilyen hatástanulmány nem készült. A 15 év alatt szervesen felépült magyar–magyar politikai egyeztetési mechanizmust az új koncepció megszünteti, helyette a külön alkalmi egyeztetésekben megszülető alkukat helyezi kilátásba. A koncepció kidolgozói nem határozzák meg az anyagi és gazdasági hátteret, továbbá a végrehajtására hivatott közigazgatási struktúrát sem alakították ki. A II. Nemzeti Fejlesztési Terv eddig ismert változatában a határon túli magyarság ügye nem jelenik meg olyan hangsúllyal, hogy az biztosíthatná a kilátásba helyezett fejlesztési stratégia megvalósítását. Az elmúlt másfél évtized alapvető határon túli magyar igénye volt az autonómia intézményének támogatása. A koncepció azonban nem említi az autonómia fogalmát, ami jelzi, hogy a kormány felmondta az erre vonatkozó konszenzust. A határon túli magyarok problémáinak megoldását az általánosan elismert nemzetközi normák szerint képzeli el, holott a magyar politika számára emellett mindig hivatkozási alap volt az európai gyakorlat is. Az egyes európai országokban – Belgiumban, Olaszországban, Spanyolországban, Finnországban – működő megoldásokra mint európai precedensekre hivatkozott eddig a magyar politika. A hiányzó harmadik elem az állampolgárság ügyére vonatkozó álláspont tisztázása. A határon túli magyar közösségek erre vonatkozó igénye erős, azonban a kormány nem kíván foglalkozni a kérdéssel. A koncepció szerint a magyar–magyar együttműködés a kölcsönös felelősségvállaláson és együttműködésen alapul, de ennek ellentmondani látszik a „be nem avatkozás” politikájának meghirdetése. A „be nem avatkozás” politikája a hidegháború korszakának szóhasználata. A magyar–magyar egyeztetés rendszeréből a koncepció kiiktatja a Magyar Állandó Értekezletet. Helyette a Gyurcsány-kormány esetenkénti egyeztetést helyez kilátásba, kirekesztve a folyamatból a magyarországi ellenzéki pártokat. A kormányzati szándék a határon túli magyar ügyekkel foglalkozó közigazgatási struktúra teljes átalakítását helyezi kilátásba. Megszűnik a Határon Túli Magyarok Hivatala, mint önálló közigazgatási szerv, helyette a Miniszterelnöki Hivatal kebelében alakul egy kis létszámú titkárság. A kormányzati szándék szerint a szakpolitikák kezelése a minisztériumokhoz kerülne. Ennek azonban ellentmond, hogy az Oktatási és Kulturális Minisztériumban megszüntették az illetékes főosztályt. Az év végéig a témával foglalkozó szakemberek 80%-át elbocsátják a közigazgatásból. A határon túli magyar civil szféra gyakorlatilag semmilyen véleménynyilvánítási lehetőséget nem kap, helyette csupán a stratégiai célok meghatározásában vehet részt, és e folyamatban is kizárólag a politikai elitekkel, ill. az általuk elfogadott szakértőkkel történik majd egyeztetés. A konkrét támogatások, fejlesztések ügyében magyarországi kormányhivatalnokok döntenek majd. /Olvadjanak be kis (vagy nagy) lépésekben. A magyar kormány új koncepciója a határokon túli magyarságról. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 7./2006. november 10.November 9-én megnyílt a 12. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár, a színház előcsarnokában. A könyvkiállítást Káli Király István, a Mentor Kiadó igazgatója, az Erdélyi Magyar Könyves Céh elnöke és Péliné Bán Éva, a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium főtanácsosa nyitotta meg. A kiadók több mint 8000 könyvcímmel jelentkeztek. Megjelölték a vásár nyomdailag legesztétikusabb könyveit, így a Szép Könyv – 2006 első díját a kolozsvári Komp Press – Korunk Könyvkiadó vitte el a Buday György és Kolozsvár című kötetéért. A második díj a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadónál megjelent Szabó András: A bőfény forrása – Zsögödi Nagy Imre művészalbumáé lett, amelyet a festő halálának 30. évfordulójára adtak ki. Az irodalmi esten Csaplár Vilmos, a budapesti Szépírók Társaságának elnöke, Márton László, Láng Zsolt, Szilágyi István és Balázs Imre József írók beszélgettek a modern történelmi regény műfajáról. /Lokodi Imre: Könyvélet a fagyban. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./2006. november 30.Hosszú várakozási idő után végre megkezdhette tevékenységét Sepsiszentgyörgyön a magyar kulturális fiókintézet. Bogyay Katalin, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára indította útjára a központ programsorozatát. Bár a sepsiszentgyörgyi intézmény hivatalosan a bukaresti Magyar Kulturális Intézet „fiókja”, valójában tevékenységének jellege jelentősen különbözik a román fővárosban működőétől, s emiatt nagy önállósága van. Míg a bukaresti intézet román közegben igyekszik megismertetni a magyar kultúrát, addig a sepsiszentgyörgyi központ eleve magyar többségű környezetben végzi dolgát. Az intézmény magyar-magyar viszonylatban, Kárpát-medencei szinten kívánja összehangolni a különböző határon túli régiókról és a Magyarországról szóló ismeretek terjesztését, egyszersmind az erdélyi magyar kultúra külföldi „kiközvetítésével” is foglalkozna. /Magyar kulturális koordinációs központ nyílt Sepsiszentgyörgyön. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./ A magyar államtitkár méltatta Sebestyén Márta népdalénekes tevékenységét is, aki hitelesen képviseli a magyar, román, Kárpát-medencei népzene kapcsolódási pontjait. Gyulai Líviusz erdővidéki születésű grafikusművész munkáiból álló kiállításának megnyitójával folytatódott az avatóünnepség. Markó Béla kormányfő-helyettes az épület homlokzatán lengő piros-fehér-zöld zászló kapcsán megjegyezte: „Itt van az erkélyen egy kis darab Magyarország, ez nekünk fontos, mert hosszú évtizedekig távol volt ez az ország, melynek nyelve, történelme, kultúrája, nemzeti érzelme közös a miénkével”. Demeter János megyei tanácselnök beszédében ismertette, hogy a központavatóval Sepsiszentgyörgy kulturális fővárosnak számít nemcsak Háromszéknek, hanem Székelyföldnek és Erdélynek is. „Az épületben Háromszék vármegyeháza volt, mostantól nemcsak annak az országnak a lobogója látható, melynek polgárai vagyunk, hanem az anyanemzet zászlója is. Legyünk büszkék erre, s töltődjünk fel erővel és hittel” – zárta mondanivalóját. A rendezvény végén Gazda Zoltán, a Tamási Áron Társulat színművésze, a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezetének elnöke Hiller Istvánnak – az Oktatási és Kulturális Minisztérium vezetőjének – címzett levelet adott át Bogyay Katalinnak. Ebben arra kéri a minisztert, hogy a továbbiakban is kerülje Háromszéket. „Talán csak Kun Béláék bolsevik uralma idején volt olyan vezetése Magyarországnak, amelyik ilyen erőteljes nemzetrombolást teljesített volna” – olvasható a levélben. Két évvel ezelőtt Vas Lajos akkori államtitkár hivatalosan már megnyitotta a sepsiszentgyörgyi intézményt. A román parlament azonban a kétoldalú egyezményt sokáig nem ratifikálta, és az intézmény nem kezdhette meg tényleges működését. /Domokos Péter: Magyarország Székelyföldön. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./ (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||